Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Illiász

 

Iliász

 

 Terjedelme: 15 700 sor

Nyelvezete: ión, aiol dialektus keveréke 24 énekből áll

Tartalma: A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti évének 52 napjának történéseit mondja el. A trójai mondakör egyetlen epizódját, Akhilleusz haragját ragadja ki.

 

I. ének

Átreidész Agamemnón a Tróját ostromló görög sereg vezére megsérti Khürszészt, Apollón papját, és ágyasává teszi lányát. Mikor az apa tiszteletteljes szavakkal és óriási váltságdíjjal megy a görög hajókhoz, Agamemnón durván megsérti, és elkergeti a papot. Apollón, hogy megtorolja a papját ért sértést, kilenc napon át tartó dögvésszel sújtja a görög tábort. Khalkász, a jós Agamemnón biztatására nyíltan elmondja, hogy Agamemnón miatt büntetik a sereget, s Apollón haragja csak akkor csitul, ha óriási ajándékkal engesztelik ki papját. Agamemnón mérgesen enged, de kárpótlásul a lányért elveszi Akhilleusz gyönyörű ágyasát, Brisszéiszt. Akhilleusz megsértődik, elvonul, és a hajóknál ül, nem vesz részt a harcokban. Anyjától, Thétisz istennőtől azt kéri, hogy az istenek forduljanak el a görögöktől, és támogassák a trójaiakat.

 

II. ének

Agamemnón és a görög sereg megbosszulásában maga Zeusz vállal szerepet. Csalóka álomban azt tanácsolja a fővezérnek, Agamennónnak, hogy még aznap indítsa meg a harcot, mert az istenek a görögöket segítik. A fővezér reggel összehívja a népét, de mielőtt csatába vezetné őket, próbára akarja tenni harci kedvüket. Azt ajánlja a seregnek, hogy induljon mindenki haza, hiszen az istenek a trójaiakat pártolják. A harcosok ahelyett, hogy tiltakoznának, mindenki hanyatt-homlok rohan a hajókhoz, hogy mihamarább hazaérjen. Pallasz Athéné, a görög sereget támogató istennő közbelép, mert nem akarja, hogy bosszú nélkül maradjon Parisz tette, hiszen ő rabolta el Menelaosz feleségét, a gyönyörű Helenét. Odüsszeusz és Nesztór akadályozza meg beszédével, hogy a sereg szétszéledjen. A csatára való készülődésből csak Akhilleusz népe, a mürmidónok maradnak ki.

Az ének végén a Múzsa segítségül hívása, és görög illetve trójai hajóhad bemutatása (enumeráció).

 

III. ének

Menelaosz az ütközetben szembekerül asszonya elrablójával, Parisszal. Parisz azonban elmenekül Menelaosz elől, gyávaságáért bátyja, Hektór kigúnyolja. Parisz elszégyelli magát, és párviadalra hívja ki Menelaoszt. Aki győzedelmeskedik, azé Helené.

A két sereg küzdelme helyett a vezérek megegyeznek, hogy a háború sorsát Parisz és Menelaosz párviadala döntse el.

Míg Parisz rémülten várja a párviadalt, Menelaosz örvend, mert úgy érzi, végleg eljött a bosszú pillanata. Menelaosz győzedelmeskedne, ha Aphrodité nem sietne Parisz segítségére, és ki nem mentené szorult helyzetéből. Menelaosz dühöngve keresi eltűnt ellenfelét, ám ő ekkor már Helené karjában pihen.

 

IV. ének

Zeusz és Héra vitája, Zeusz szerint akár véget is lehetne vetni a harcnak, a görögök vigyék haza Helenét, Priamosz városa pedig éljen békében. Héra azonban nem nyugszik, amíg a gyűlölt Iliont, Tróját le nem rombolják. Zeusz tehát elküldi Athénét, hogy újra szítson háborút. Athéné emberi alakban ráveszi a trójaiak legjobb íjászát, Pandaroszt, hogy támadja meg Menelaoszt, Athéné azonban eltéríti a nyilat, így a király csak könnyebb sérülést szenved. Agamemnón éktelen haragra gerjed az árulás miatt, az öldöklő harc újrakezdődik. Apollón a trójaiakat, Athéné a görögöket támogatja.

 

V. ének

Diomédész, a görög hős, Athéné segítségével megöli Pandaroszt, s az istennő biztatására rátámad Aphroditére is, amikor fiának, Aineasznak segít. Aphrodité a kezén sérül meg, s a görög harcos most Apollónra támad. Diomédész Aineászra támad, de Apollón közbeavatkozik, és Arészt, a hadistent kéri, hogy ijesszen rá a trójaiakra, állítsák meg Diomédészt. A görög vitéz, akit Athéné támogat, érckelevézével megsebesíti a hadistent, aki apjához, Zeuszhoz rohan panaszra.

 

VI. ének

A görögök győzelmet győzelemre halmoznak, Helenosz, a trójai hős hazaküldi Trójába Aineiászt és Hektórt, mutassanak be áldozatot Athénének, városuk megmeneküléséért. Eközben a csatatéren szembe találja magát Diomédész a trójai Glaukosszal. Miután kölcsönösen megmondják a nevüket, rájönnek, hogy ismerik egymást, távoli rokonok, ezért kölcsönösen megajándékozzák egymást barátságuk megerősítéseképpen és békében válnak el. Hektór utasítja anyját, Hekabét, és a trójai nőket, az istennőnek bemutatandó áldozatra, majd testvérével, Parisszal visszatér a harcba, miután búcsút vesz feleségétől, Andromachétól, és kisfiától, Asztüanaxtól. Andromaché mindent megpróbál, hogy férje otthon maradjon, ám hiába minden könyörgés, Hektórnak vissza kell térnie. A trójai nők már most siratják Hektórt.

 

VII. ének

Hektór és Parisz megjelenése annyira megváltoztatja a helyzetet, hogy Athéné már közbeavatkozna, hogy segítse a görögöket. Apollón azonban azt ajánlja, hogy sugallják azt a harcosoknak, hogy Hektór és egy görög hős párviadala döntse el a csatát. Sorshúzás útján Hektór ellenfele Aiasz lesz. Hektór vesztene, de Apollón a segítségére siet. A harc csak éjszaka ér véget, és a hősök megbecsülésük jeléül megajándékozzák egymást. Trójában Anténor azt javasolja, adják vissza Helenét a görögöknek. Parisz ezt nem engedi, de felajánlja, hogy visszaadja az elrabolt kincseket, ezt azonban a görögök nem fogadják el, Diomédész javaslatára. Amíg mind a két fél megadja a végtisztességet hallottainak, addig fegyverszünetet hirdetnek. Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten beavatkozzon a csata sorsába, majd az Ida hegyére megy, hogy a Sors mérlegén dőljön el a harcolók sorsa. A trójaiaknak kedvez a szerencse, így a görög Diomédész terve nem sikerül, Hektór viszont újult erővel küzd. Diadalmas haditettek követik egymást mind a két oldalon.

Héra azonban feledve férje tiltó parancsát, Athénét megnyerve tervének, segíteni akar a görögöknek. Zeusz azonban rájön tervükre, megtiltja nekik, sőt a harc további eseményeit is elmondja nekik.

 

IX. ének

Elkeseredés lesz úrrá a görög seregen, legjobb harcosaik közül már sokakat elvesztettek. Agamemnón most komolyan javasolja a hazatérést, hiszen úgy gondolja, a görög seregnek nem fog sikerülni Trója bevétele. Ezt mind Diomédész, mind Nesztór elutasítja. Nesztór azt tanácsolja, menjenek követségbe a legnagyobb görög hőshöz, Akhilleuszhoz, és kérjék, térjen vissza a harcmezőre. Agamemnón mindenre hajlandó, rengeteg kincset: hét várost, egyik lánya kezét, s természetesen Brisszéiszt is a hősnek adná, ha az visszatérne a csatamezőre, mert belátja, hogy hibázott Akhilleusz ellen.

A követség tagjai: Odüsszeusz, Phoinix és Aiasz. Akhilleusz szívesen fogadja a harcosokat, de elhatározását nem változtatja meg, a csatatérre csak akkor tér vissza, míg Hektór seregével az ő táboráig nem ér.

 

X. ének

A két sereg kémeket küld ki az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és Odüsszeusz, a trójai harcosok közül Dolón, aki jutalom fejében vállalja a küldetést. Diomédész és Odüsszeusz már az úton elfogja a trójai harcost, aki bár mindent elárul a trójai táborról, Diomédész mégis megöli. Odüsszeuszék megtudják, hogy pusztító öldöklésbe kezdenek Athéné segítségével a trójaiak megsegítésére érkezett thrák táborban, megölik Rhészoszt, a királyt is, és zsákmánnyal megrakva térnek vissza a táborba.

 

XI. ének

A harc isteni parancsra folytatódik tovább, Zeusz a Viszályt küldi a csatamezőre. Agamemnón hősiesen küzd, Hektórt Zeusz menti meg előle. De egy orvul elhajított dárda megsebesíti, így kénytelen visszamenekülni a görög táborba. Hektór újult erőre kapna, felgyújt egy hajót, szembe találja magát Diomédésszel, akitől a trójai hős életét Apollón menti meg. Parisz megsebzi nyilával a vitéz görögöt, Diomédészt. A görögök próbálják sebesültjeiket biztonságba helyezni a táborban. Nesztór harci szekerén viszi a sebesült Makhaónt, a görög sereg orvosát. Akhilleusz elküldi Patrokloszt, hogy érdeklődjön a sebesültek felől. Így Nesztór felhasználja az alkalmat, hogy újra megkérje a görög héroszt, térjen vissza a csatába, vagy legalább azt engedje meg, hogy Patroklosz magára öltse fegyverzetét.

 

XII. ének

Hektórék eljutnak a görög sereg táboráig, mindkét oldalon hősiesen küzdenek, és sokan elesnek. Hektór Zeusz segedelmével egy sziklával betöri a falat, így a harc már a táboron belül folytatódik.

 

XIII. ének

Zeusz látva, hogy minden úgy zajlik, ahogy a Sors rendelte, magukra hagyja a harcosokat, és thrák földre indul. Poszeidón, a tenger istene /unokája Akhilleusz/ siet a görögök segítségére. Mindkét oldalon dicső tetteket hajtanak végre a harcosok.

 

XIV.ének

Agamemnón a haditanácsban újra felveti, haza kéne térnie a görög seregnek, hiszen a trójaiak legyőzik őket, Odüsszeusz és Diomédész tiltakozik ez ellen. Héra a magasból meglátja, hogy segíti Poszeidón a görögöket, és azon gondolkozik, hogy támogathatná ő is a görög sereget. Megszerzi Aphroditétől a szerelmi csáberőt, és az Álmot segítségül híva, elcsábítja férjét. Amikor Zeusz a boldog szerelem után elalszik, az Álom értesíti Poszeidónt, hogy most segíthet a görögöknek. Hektór megsebesül, és a vezérüket vesztett trójaiakat a görögök elkergetik a hajóktól.

 

XV. ének

Mikor felébred Zeusz, és meglátja, mi történt a trójai sereggel, szörnyű haragra gerjed. Írisszel megüzeni Poszeidónnak, hogy eltiltja a harctól, Apollónt pedig Hektór megsegítésére küldi. Ezalatt jóslatban foglalja össze a háború további kimenetelét.

Ahogy megígérte Thétisznek /I. ének, Akhilleusz haragja/, addig büntetik a görög sereget, amíg a trójai sereg a hajókig nem szorítja őket. Patroklosz elesik a harcban, s hogy Akhilleusz megbosszulja barátja elvesztését, vissza fog térni a csatába. Bosszút áll Patroklosz gyilkosán, Hektóron, s lerombolják Tróját.

Poszeidón engedelmeskedik a parancsnak, és magára hagyja a görög sereget. Apollón meggyógyítja Hektórt s vele indul a csatába.

Most a trójaiakat pártolják az istenek, a jóslatnak megfelelően egészen a hajókig szorítják a görög sereget.

Zeusz megmenti Hektór életét, Patroklosz pedig kéréssel indul legjobb barátjához, Akhilleuszhoz.

 

XVI. ének

Patraklosz arra kéri Akhilleuszt, ha már a harcba nem hajlandó visszatérni, legalább azt engedje meg, hogy csodálatős fegyverzetét magára öltse, és abban szálljon szembe a trójai sereggel. Akhilleusz átadja fegyverzetét, de arra kéri, ne akarja a várat bevenni, elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól. Patroklosz Akhilleusz fegyverzetében, s Akhilleusz emberei, a mürmidónok élén száll harcba a görög sereggel. Mikor a trójaiak megpillantják Akhilleusz fegyverzetét, menekülni kezdenek. Patroklosz rengeteg harcost megöl, köztük Szárpédónt, Zeusz fiát is. Patroklosz feledve Akhilleusz tanácsát, be karja venni a várat, és megölni Hektórt. A trójai hőst újra csak Apollón menti meg, aki hátulról leteríti Patrokloszt, megfosztja vértjétől, egy dárda ejt rajta sebet, majd Hektór megöli. A haldokló Patroklosz azt jövendöli Hektórnak, hogy ő sem fog már sokáig élni.

 

XVII. ének

Meneláosz megpróbálja a végsőkig védelmezni Patroklosz holttestét, azonban Hektór menekülésre kényszeríti. Hektór magára ölti Akhilleusz fegyverzetét, s óriási erővel veti magát a harcba. Athéné a görögöket, Apollón a trójai sereget segíti. A görögök a trójaiak győztes előretörésében felismerik Zeusz akaratát, ezért a menekülés mellett döntenek. Közben Antilokhosz, Nesztór fia megy Akhilleuszhoz, hogy megvigye neki barátja halálhírét. Mindkét oldalon öldöklő harc folyik Patroklosz holttestéért. Menelaosz és Mérionész próbálja a holttestet kimenteni a csatából.

 

XVIII. ének

Akhilleusz megtudja barátja halálhírét, s iszonyatos gyász lesz rajta úrrá. Újra anyjához, Thétiszhez, a tengeristen lányához fordul bánata enyhítéséért, Thétisz arra kéri, addig ne térjen vissza a csatába, amíg új fegyverzetet nem készíttet számára.

Hektór közben már majdnem megszerzi Patroklosz holttestét, amikor csodajeleitől kísérve megjelenik Akhilleusz, s puszta ordításával megfutamítja a trójai sereget, így biztonságba lehet helyezni Patroklosz holttestét.

A trójaiak nem ijednek meg Akhilleusz megjelenésétől, a hadi gyűlésükön úgy döntenek, tovább folytatják a harcot. Thétisz felkeresi Héphaisztoszt, a kovácsistent, hogy készítse el fia új fegyverzetét. Az ének Akhilleusz pajzsának leírásával zárul.

 

XIX. ének

Akhilleusz isteni fegyverei birtokában összehívja a görög vezéreket, és közli velük, hogy újra visszatér a csatába. Agamemnón belátja vétkét, s csodálatos ajándékokkal engeszteli ki. Szent esküvel fogadja, hogy Brisszéiszt soha nem érintette.

A görög sereg készülődik a harcra, s a szokásokhoz híven előtte óriási lakomát rendeznek. Akhilleusz azonban nem vesz részt a lakomán, szíve szerint siettetné a harc kezdetét, hogy mielőbb bosszút állhasson barátja haláláért, és amíg gyászol, nem akar magához sem, ételt sem italt venni. Zeusz utasítására Akhilleuszt egy madár képében Athéné táplálja az istenek eledelével, nektárral és ambróziával.

Akhilleusz újra részt vesz a harcban. Héra ékesszólóvá teszi Akhilleusz lovát, Xanthoszt, aki megjövendöli gazdája közeli halálát. A hősnek azonban ez már nem jelent újdonságot.

 

XX. ének

A trójai síkon harcra készül a két sereg, eközben Zeusz összehívja az isteneket. Immáron megengedi, hogy mindenki a neki tetsző oldalon szálljon harcba, s segítse a harcosokat.

A görög sereget pártolja Pallasz Athéné, Héra, Hermész, Héphaisztosz és Poszeidón. Árész, Aphrodité, Apollón, Artemisz, Létó, Xanthosz segíti a trójai sereget. Miközben az istenek egymás ellen harcolnak, Akhilleusz őrjöngve keresi barátja gyilkosát, Hektórt. Akhilleusz közben majdnem megöli Aieneászt, aki csak Poszeidónnak köszönheti életét. Hektór csak Apollón és Aphrodité segítsége menti meg Akhilleusz dárdájától, aki közben megöli testvérét, Polüdóroszt.

 

XXI. ének

Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti a menekülő trójaiakat. Legtöbbjük vagy Akhilleusz kardjától hull el, vagy vízbe fúl. Akhilleusz őrjöngésében tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál öli meg őket. A holttestekkel szennyezett folyó, a Xanthosz szembeszáll vele, s az őrjöngő hős csak Poszeidónnak és Athénének köszönheti életét. Héra még arra is ráveszi Héphaisztoszt, hogy pusztító tüzével fékezze meg a Xanthoszt, aki megígéri, hogy többé nem tör Akhilleusz ellen.

Közben az istenek is harcolnak egymással, párviadalokban mérik össze erejüket, Athéné legyőzi Árészt és a hadisten segítségére siető Aphroditét. Poszeidón Apollónnal küzd, Artemiszt pedig annyira megüti Héra, hogy ő sírva menekül apjához, Zeuszhoz. Apollón megmenti Agénort Akhilleusz haragjától, s a görög vitézt messzire csalva, lehetővé teszi, hogy a trójaiak Hektór kivételével bemeneküljenek a várba.

 

XXII. ének

Hektór az egyetlen trójai, aki kívül marad a falakon, és nem hallgatva apja, Priamosz s anyja, Hekabé könyörgésére, kiáll Akhilleusz ellen. Igaz, mikor szembekerül a görög félistennel, menekülőre fogná. Zeusz gondolkodik azon, hogy megmentse a trójai férfit, de Athéné tiltakozásának engedve, mérlegre veti a két hős sorsát, s a döntés egyértelmű, Hektórnak meg kell halnia.

Most már Apollón sem nyújthat segítséget Hektórnak, Aphrodité pedig gonosz cselt űz vele. Testvére, Délibosz alakját magára öltve állítja meg Hektór futását, majd amikor Akhilleusz a közelébe ér, eltűnik.

Hektór tudja, hogy az összecsapásban meg kell halnia, s most már csak azért könyörög Akhilleusznak, hogy a holttestét adja ki. Akhilleusz ezt durván elutasítja, és megöli. A síkságon csak Akhilleusz és Hektór volt, s most, hogy a trójai meghalt, hirtelen megelevenedik a csatatér, s görög katonák ütlegelik Hektór holttestét. Akhilleusz a holttestet szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren. Priamosz, Hekabé és Andromaché a várban siratják a trójai hős pusztulását.

 

XXIII. ének

Akhilleusz hozzákezd Patroklosz eltemetésének szertartásához. Állatáldozatokat mutat be a holttest mellett. Éjszaka meglátogatja Patroklosz árnya, s arra kéri, temesse el mielőbb, hadd leljen megnyugvást bolyongó lelke. Reggel folytatódnak tovább a temetési előkészületek, Patroklosz máglyáján feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektór holttestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, és éjszaka ambróziával szórják be.

A Szelek lobbantják lángra a hatalmas máglyát, ami egy napon át ég, majd a hamvakat egy aranyedénybe zárják, és e mögé emelnek sírhalmot.

Akhilleusz barátja emlékére és tiszteletére óriási versenyt hirdet, csodálatos díjakkal, ő azonban, hogy ne vegye el a győzelmet senki elől, egyetlen számban sem indul, csak a versenyeket irányítja.

A lovasversenyt Diomédész nyeri, Epaiosz az ökölvívást, birkózásban nagy Aiász és Odüsszeusz, a futásban szintén az ithakai hős diadalmaskodik.

 

XXIV. ének

Bár Akhilleusz bosszút állt Patroklosz gyilkosán, gyásza mit sem enyhült. Hektór holttestét tizenkét napon, minden áldott reggel háromszor végighurcolja a porban. Az istenek döntenek, és Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Priamosznak fia holttestét. Thétiszre vár a feladat, hogy közölje az istenek döntését fiával, Írisz pedig a zeuszi parancsot elmondja Priamosznak. Hekabé félti férjét elengedni a veszélyes útra, de a király, Priamosz hajthatatlan, s értékes ajándékokkal elindul fia holttestéért. Hermész siet álruhában az agg király segítségére, s álmot hint a görög őrök szemére, így Priamosz észrevétlen tud eljutni, egészen Akhilleusz sátráig.

A fiát gyászoló apa meghatja a görög hőst, elfogadja a váltságdíjat, és kiadja Priamosznak fia holttestét. Előkészítteti Hektór holttestét az elszállításra, s közben megvendégeli Priamoszt, szállást nyittat neki éjszakára, s elbeszélgetnek sorsról s a háborúról.

Hermész éjszaka felébreszti a királyt, s az éj leple alatt hazasegíti, ahol hozzálát fia temetésének előkészítéséhez. Ez tíz napot vesz igénybe, majd a máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait aranyládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Július / 2016 >>