Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zrínyi élete

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozaly,[1] 1620. május 1.Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság.

Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.)

Fontosabb művei

  • Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651)
  • Obsidio Szigetiana (Szigeti veszedelem) (1651)
  • Tábori kis tracta (1646-51)
  • Vitéz hadnagy (1650-53)
  • Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
  • Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)
  • Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről)
  • Az Udvari Haditanács elnökségének (Az Új-Zrínyi-vár építésének okairól – Légrád, 1661. július 5.)
  • Névtelen levél (mely Montecuccoli ellen intézett hatásos irat – 1662)
  • Emlékirat I. Lipót királyhoz (Bécs, 1664. július 17.)

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Július / 2016 >>